A Fleishman bajban van ez egyik legjobb regény, amit az elmúlt években olvastam, nincs kétségem efelől. Taffy Brodesser-Akner írta, aki ismert, sokszorosan díjazott fiatal újságírónő az Egyesült Államokban, viszont ez az első regénye, úgyhogy ne keresgélj az emlékezetedben – mi nem ismerhettük.

Van nekem egy legjobb haverom. Úgy hívják: könyv.Barátban, cimborában, cinkosban, szövetségesben csalódtam már – az olvasásban soha.

Ez egy szerelmi vallomás. 70 éve született Esterházy Péter, és lassan négy éve annak, hogy meghalt. Ez lenne a negyedik Könyvhét nélküle. Ő nincs már, és nyilván Könyvhét sem lesz idén.

Van a magyar irodalomnak egy remekműve, az a címe, hogy A Noszty fiú esete Tóth Marival. Nem tudom, hányszor olvastam, de akárhányszor is, nem elégszer. Először visz a mese meg a szerelmi szál. Na, egymáséi lesznek? Aztán a kétely: van itt egyáltalán szerelem? Aztán visz a világ, amit megmutat.…

Van egy fiú és van egy lány. Szépek, okosak, egészégesek, sikeresek, szabadok. Szeretik egymást. És nem és nem és nem és nem sikerül. Miért? És még az sem igaz, hogy nem sikerül.

Hogy a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai a modern irodalom egyik csúcsa, még az is elismeri, aki – például velem szemben – amúgy nem rajongója Michael Chabonnak.

Malcolm Gladwell Kivételesek című könyve a 21. század egyik legfontosabb kötete. A lényegi dilemma: miért lesz valaki sikeres, míg másvalaki nem.

Az ötödik, utolsó vers, amit ajánlok, Petri Györgyé. Aki Petrit ismeri, ezt a verset is ismeri, a legtökéletesebbek egyike.

Nem is tudom, szokták ma szeretni Pilinszky Jánost? Vagy elavultnak tekintjük, mint mindenkit, aki istenről, életről, halálról, hitről, szerelemről írt?

A modern irodalom egyik legszebb meséjét ajánlom, Alessandro Baricco írta, Novecento a címe.