Szuperhősök New Yorkban a fasizmus idején – A 2000-es évek 10 legjobb könyvének egyike
Hogy a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai a modern irodalom egyik csúcsa, még az is elismeri, aki – például velem szemben – amúgy nem rajongója Michael Chabonnak.
Bret Easton Ellis, aki a nyolcszáz oldalas, Magyarországon két kötetben megjelent regényfolyamot az évszázad legjobb három regénye közt tartja számon, annak ellenére, hogy a szerző többi művét nem kedveli különösebben. De ez legyen Bret Easton Ellis gondja.
Chabont bárhová is besorolni lehetetlen, minden műve más: nagyon más, amikor regényt ír, más, amikor szerkeszt, és más, amikor tévésorozatokhoz ad ötleteket.
Egészen furcsa állapotba kerül az olvasó: ha van is benne ellenkezés – miért volna? –, perceken belül megadja magát, oké, öreg, sóhajtja, gyere, mesélj, vigyél magaddal!
Dől belőle a történet, mind izgalmas, mind magával ragadó, mind váratlan véget ér: történettel jellemez, történettel magyaráz, történettel borzaszt el, nevettet meg.
A Kavalier és Clay...-ben Löw rabbitól és a prágai gólemtől ér a mese az ötvenes évek Amerikájáig. A nácik elől szökünk, Amerikában kezdünk új életet, teremtünk műfajt (a képregény műfaját, hiszen a két főszereplő comics rajzoló), kötünk barátságokat, győzünk le ellenségeket.
Igen, mi magunk, nincs semmi távolságtartás, Chabon módszere a teljes azonosulás.
Izgulunk, mint a gyerekek Kemény Henrik bábelőadásán, vagy mint annak idején, mikor Vernét olvastunk, küzdünk, ahogy együtt küzdöttünk Stendhal vagy Balzac hőseivel, magunkra ismerünk, mintha Tolsztojt olvasnánk.
Chabon ötvenhét éves, nagy írónak fiatal, A Kavalier és Clay...-ért megkapta a Pulitzer-díjat és minden létező elismerést.
Később a Ragyog a hold-dal megismételte a bravúrt: megmarad a mesélőkedv, de ennél a történetnél még váratlanabb, még lefegyverzőbb a regényírás technikája.
Kár, hogy írók jövőjére, művek fennmaradására, klasszikussá válására nem lehet fogadásokat kötni.
Chabont és a Kavalier és Clay...-t megtenném nagy összeggel, nagy reményekkel tétre, helyre, befutóra.
A regény kiadója a 21. Század, de nem ezért ajánlom jó szívvel.