Az irodalom menedék

Az olvasás szabadsága

Vedd fel a kapcsolatot a benned élő ősemberrel!

Hajolsz a szemetes fölé, a tányérodból söpörnéd ki, ami  megmaradt, de eszedbe jut: biztos ki akarod dobni a maradékot? Megtörtént veled hasonló az elmúlt hetekben? Felkapcsolod a villanyt, és arra gondolsz: mi lenne, ha  a mozdulat után sem lenne világos? Ha nem lenne wifi, nem tudnád tölteni a…

Tovább olvasom

A lelassulás képessége válhat legnagyobb fegyverünkké

Most, amikor  új életre kényszerít bennünket a világ, amikor minden nap ismeretlen feladatot és kihívást hoz, bármilyen furcsa, sok kérdésre megvan a válasz, és megvan a kulcs. Ryan Holiday a válasz – és, ahogyan mondja: Az egyensúly a kulcs.

Tovább olvasom

Tavaszi újdonságok: a Trillió-dolláros coach

Korai még a koronavírus kövekezményeiről beszélni. (Bár sokan beszélnek.) De egy s más azért már látszik. Van, aki azt mondja, zárni kell, nem nyitni. Vezetni, erőt mutatni, rendet tenni, irányítani, a helyes irányt megmutatni, a bizonytalanokat megfélemlíteni, a kétkedőket elhallgattatni. Ők el…

Tovább olvasom

Legalább próbáld meg! Mikszáth, a mese bajnoka

Van a magyar irodalomnak egy remekműve, az a címe, hogy A Noszty fiú esete Tóth Marival. Nem tudom, hányszor olvastam, de akárhányszor is, nem elégszer. Először visz a mese meg a szerelmi szál. Na, egymáséi lesznek? Aztán a kétely: van itt egyáltalán szerelem? Aztán visz a világ, amit megmutat.…

Tovább olvasom

Jön a Normális emberek sorozat!

Van egy fiú és van egy lány. Szépek, okosak, egészégesek, sikeresek, szabadok. Szeretik egymást. És nem és nem és nem és nem sikerül. Miért? És még az sem igaz, hogy nem sikerül.

Tovább olvasom

Három pillanat, amikor a torok elszorul

Ki mondja meg nekem, mire használjam, és mire ne, az irodalmat? Használom, amire akarom. Szoktam például pillanatokat keresni, mulatságosokat, felháborítókat, torokszorítókat. Az utóbbiakból íme egy válogatás, amikor összeszorul a torok, a szív, mondjuk így: (jaj…) megtisztul a lélek? Nem, ezt ne…

Tovább olvasom