Néhány napja azt ígértem, leírom, mit ne olvassanak a gyerekek nyáron. És télen. És semmikor.
És le is írtam. Volt benne Egri Csillagok, Légy jó mindhalálig, volt benne sok regény, amire kár fecsérelni az időt.
Leírtam, aztán visszaolvastam.
Aztán újra.
És rájöttem, hogy ez badarság.

Kép forrása: Katrina Yu

Éretlen ember kezébe ne kerüljön a Mein Kampf.
Mao Ce-tung vagy Ceaușescu műveihez is illik némi magyarázat.
De Gárdonyi? Móricz?
Olvassák!
Mert mindenek felett ez a lényeg: olvasson a gyerek.
Bármit.
Szokja meg, hogy a könyv – társ.
Hogy nem kell félni az egyedülléttől, nem kell azonnal a mobil után nyúlni, mert ott a könyv.
Hogy az olvasás időtartama nem feltétlenül két-három másodperc, mint a Facebookon vagy a Snapchaten. Lehet fél óra. Vagy akár több óra is!
Amit az életben tanultam, azt a szüleimtől tudom, átéltem vagy olvastam. Az iskola mit tett hozzá? Valamit, biztosan.
Úgyhogy eldöntöttem, senkit semmiről nem beszélek le.
Csak rá.
Igazam van?